• Szerepünkről
  • Vezetői egyeztetés
  • Helyzetfeltárás
  • Konfliktuskezelés menete
  • Eredmények, írásos összefoglalók

Szerepünkről

Munkatársak, vagy nehezen együttműködő csoportok közötti kapcsolatok javítását vállaljuk, a problémák mögötti lelki háttér támogatásával.
A problémás felek közötti megbeszéléseken moderátori szerepben támogatjuk a megbeszélés hangvételét, és nyugodt körülményeit. Előtte és utána egyéni beszélgetésekkel segítjük a felek egymásra hangolódását, és a számukra megfelelő megoldások képviselésére való felkészülést. Ha eldöntötték a felek, hogy közös megoldást keresnek, akkor kapcsolatjavító mediációt is biztosítunk pár alkalommal.
Amennyiben az egyén a saját helyzetét alaposabban szeretné megérteni, szupervíziót javaslunk a helyzet alaposabb átlátásának érdekében.

Vezetői egyeztetés

A konfliktuskezelést minden esetben a megrendelővel és az érintett vezetőkkel való személyes egyeztetéssel kezdjük. Az alábbi kérdésköröket egyeztetjük:
• Milyen résztvevői tünetei vannak a konfliktusnak, mennyire nyílt a konfliktus?
• Milyen helyzetekben működnek/működtek jól az érintett felek?
• Mi az elvárt állapot? Mi a realitás?
• Milyen lehetséges változtatásokat igényelhet a változtatás?
• Milyen lépésekben tervezzük a munkát?

Az előzetes vezetői egyeztetés után vonjuk be az érintetteket. Támogatjuk a vezetőt a helyzet és a program kommunikálásában, javaslatokat adunk a szervezésre vonatkozóan is.
A vezetői egyeztetéseket folytatjuk a helyzetfeltárás után is, ami személyesen, és írásos összefoglalók útján szokott megvalósulni.
A program zárása és utókövetése során is egyeztetünk a vezetővel, többnyire a megrendelővel egyeztetett módon.

Helyzetfeltárás

A konfliktusokat minden esetben két szakemberrel tárjuk fel személyes, helyszíni beszélgetésekkel, félig strukturált interjúkkal. Felkeressük az érintetteket a munka helyszínén. Amennyiben csoportról van szó, ott a csoport vezetővel kezdjük az interjúkat.
Az érintett felekkel 30 percet - 1 órát beszélgetünk, tartalma titkos minden egyéb résztvevő számára, csak a szakemberek egyeztetik az információkat. Az alábbi témákról kérdezünk meg minden résztvevőt:
• Hogy érinti őt ez a helyzet? Mi az ő szerepe ebben a helyzetben?
• Mi az, ami jól működik szerinte a munkakapcsolatban?
• Milyen kérései vannak, annak érdekében, hogy munkavállalóként jobb legyen neki?
Az interjúk után egyeztetjük az érintettekkel, mit osztunk meg a többiekkel.
A helyzetfeltárást minden esetben egy szakemberek közti konzílium zárja, amelyről szakmai írásos összegzés születik. Ennek tartalmát az érintettekkel, és a vezetőkkel is megosztjuk, ez alapján készül el a kezelési terv.

Konfliktuskezelés menete

A konfliktuskezelést alapvetően két mederben végezzük: együttműködést támogatunk, vagy konfliktust kezelünk. Mindkettő esetben mediációt, resztoratív technikákat, és pszichoedukációt alkalmazunk a pszichológiai rendszerszemléletünkön kívül.
Amennyiben csak könnyebb konfliktusokról van szó, mi együttműködés-támogatásként tekintünk a helyzetre. Ilyenkor a feltárás után egy egyeztető csoport és/vagy esetleg pszichoedukatív tréning jelentheti a csoportos kezelést. Szükség esetén, ezután a csoport után kiemeljük azokat a résztvevőket további konzultációkra, mediációra, akik mélyebben érintettek ebben a problémában. A vezetőkkel együttműködés-támogatás esetén is egyéni konzultációt folytatunk, illetve utókövetésnél az érintetteket is a megegyezett keretek során felkeressük.
Amennyiben a konfliktus mélyebb, saját fejlesztésű konfliktuskezelő módszertant alkalmazunk. Ilyenkor mélyebb egyéni konzultációs, vagy life coachingos folyamatokat, és több alkalmas csoportos foglalkozásokat igényel a megoldás. Koncentrálunk a konfliktus okainak azonosítására, azok képviseletére, az egyéni személyes témák, és a munkahelyi témák szétválasztására, a lehetséges pszichológiai megoldások ismertetésére.

Eredmények, írásos összefoglalók

A konfliktuskezelés végcélja egy közös szabályalkotás, az, hogy egy közös megállapodás szülessen az érintettek között az alábbi témákban:
• a munkafolyamatokban való együttműködésekben,
• a viselkedési normákban,
• a későbbi találkozók lépéseiben,
• a vésztervekben, amelyek az egyezséget fenntarthatják,
• indokolt esetekben, a következményekben, és a jóvátételi lehetőségekben.
Ezeket a megállapodásokat írásba foglaljuk, és megosztjuk a résztvevőkkel, a vezetői egyeztetés után. Az összefoglalók egyes részeit később a vezetők, dolgozók magukra szabhatják, emlékeztetőül használhatják.

Összeg: